Olvasási idő: kb. 5 perc
Amikor kezdő diétázó voltam, nagyon sokszor jöttek velem szembe különböző fórumokon mérési eredményekkel kapcsolatos bejegyzések. Sok volt az információ, nem igazán értettem, mire jó ez. Most ezzel kapcsolatban kalauzolnálak el benneteket, remélem, hasznotokra válik a cikk.
Szeretném leszögezni, mindenkinek egyéni tolerancia és érzékenység alapján kell étkeznie, a cikk csupán segítő szándékkal íródott azok számára, akiknek nem teljesen világos, hogyan kell értelmezni és összehasonlítani a mért vércukorszinteket.
Gyors/lassú... mire való ez a nagy felhajtás?
Ha gyors felszívódású szénhidrátot (későbbiekben ch) eszel, a vércukorszinted hirtelen emelkedik meg, és valamennyi idő eltelte után (attól függ, milyen szintű az IR-ed) ugyanilyen hirtelen fog lezuhanni is. Ezzel azt éred el, hogy alacsony vércukorszint mellett a szervezeted jelezni fog, hogy éhes, kell neki a szénhidrát (ch), lehetőleg minél gyorsabban, minél édesebb formában… Ördögi kör. Hirtelen magas, hirtelen lezuhan. Ezt úgy tudjuk kontrollálni, ha lassú felszívódású szénhidrátokkal stabilizáljuk a vércukorszintet. Na de mitől lassú felszívódású egy szénhidrát? Ehhez egy kicsit bevezetlek benneteket a vércukor értékek világába.
Éhomi vércukorszint
Éhomi, azaz éhgyomorra mért vércukorról (VC) akkor beszélünk, ha reggeli első mérésről van szó, illetve használjuk a köznyelvben arra az értékre is, amikor az utolsó étkezés óta eltelt legalább 150 perc.
30', 60', 90', 120' értékek.. mire jó ez a sok szurkálás? Egyik se muszáj, a célunk megkeresni a cukorcsúcsot és egymáshoz hasonlítani az értékeket.
Inzulinrezisztenciában, és diabéteszben is akkor tesszük a legjobbat a testünkkel, ha a vércukorgörbe szabályos, szimmetrikus, afféle lapított, elnyújtott harang alakú.
Az éhomi értékhez viszonyítunk mindent. Egészséges éhomi vércukorszintről 4,0-5,5 mmol/l között beszélünk. Ha egy étel 30' illetve 60' VC értéknél az éhomi értékhez képest többet emel, mint 2,5 mmol/liter (vagy, szigorúan véve, ha 7 fölötti értéket mérünk) érdemes vagy finomhangolni az ételt és több lassítót fogyasztani mellé, vagy száműzni az étrendünkből, ugyanis az ilyen szénhidrát gyorsan szívódik fel, ez pedig felborítja az inzulin- illetve cukorháztartásunkat. (Mondanom sem kell, a 2,5-ös emelkedés a 90 és a 120 perces értéknél pláne kizáró tényező.)
Akkor beszélünk tehát lassú felszívódású szénhidrátokról, ha kevesebb, mint 2,5 mmol/literrel emelik meg a vércukorszintet. (Személy szerint én 2 mmol/l fölött már fontolóra veszem az adott étel fogyasztását)
Minél több rostot, fehérjét vagy zsírt tartalmaz egy étel, annál több ideig tart a felszívódása. A görbe csúcsa átlagosan 45-60 perc környékén van, ez egyénenként eltér, van akinél ez a 30, van akinél a 90 perces mérés idejére esik, nem vagyunk egyformák. Magas az étkezés utáni vércukorszint akkor, ha 7,5 mmol/l fölötti értékről beszélünk; bizonyos szakirodalmak a 7,0 fölötti értékeket is magasként titulálják (pl terhességi cukorbetegség).
A 120 perces érték szintén mérvadó. A kiegyensúlyozott vércukorszint eléréséhez szükséges, hogy a 120 (elhúzódó felszívódás esetén legkésőbb 150) perces érték érjen vissza a kiinduló, tehát a 0' érték szintjére. Ha nem tér vissza, a következő étkezés 0 perces értéke eleve magasabbról indul, ezzel is megterhelve a hasnyálmirigyet. Ha a 120 perces érték láthatóan alacsonyabb, mint az éhomi (pl: 0 perces: 5,4, 12 perces 4,4), beeső vércukorszintről beszélünk. Ez akkor fordul elő, ha gyors felszívódású szénhidrátot fogyasztunk, vagy ha az ételre túl nagy inzulinválasszal reagálunk (a tej tipikusan ilyen reakciót generál). Ilyenkor előfordulhat, hogy bekövetkezik a hypoglikaemia (azaz, hipó).
Alacsony vércukorszint, majd hypo
Hypoglikaemiáról beszélünk, ha alanyunk vércukra 3,5 mmol/l alatti.
A hipót mindenki máshogy éli meg. Remegés, szédülés, gyengeségérzet, ,,gyomorideg”, fejfájás, szapora szívverés, hányinger vagy épp farkaséhség jellemzi, a szervezet jelez, hogy szénhidrát kell, különben elájul.
Régi rossz szokás, hogy hypo esetén alanyunk bekap egy-két szem cukorkát, szőlőcukrot. Miért tesz ezzel rosszat? Ahogy fentebb írtam, ez ideiglenesen jó megoldás, de nemsoká ismét bezuhan majd a vércukorszint...
A legjobb megoldás tehát az, ha a helyzetet valamilyen gyors felszívódású (pl, gyümölcspüré, gyümölcslé), majd lassú felszívódású szénhidrát (pl teljeskiőrlésű keksz) együttes alkalmazásával orvosoljuk. Így a cukor (gyors ch) elvégzi a dolgát, megemeli a vércukorszintet, de mire elkezdene zuhanni, addigra elkezd dolgozni a lassú felszívódású ch is, ezzel helyrehozva az egyensúlyt. Ha van rá mód, érdemes étkezéssel megoldani a helyzetet a cukor elfogyasztása után, ezzel is az egyensúly felé terelve a vércukorszintet.
Csodaszerek a megfelelő vércukorhoz...
Néhány példa: fahéj, kapor, savanyú káposzta és leve, citromos víz, kurkuma, diaXY teák és vitaminok, Gy...bácsi teája, babhéj, csalán, gyermekláncfű, görögszéna, gyömbér, stb...
Valóban van némelyiknek igazolt, KÖZVETETT hatása a vércukorszintre, de ezektől önmagukban soha nem lesz jó sem a cukrod, sem az inzulinod.
Ezek kifogások olyan emberek szájából, akik nem fektetnek energiát a diétába és a mozgásba. A gyártók pedig szépen ki is használják ezt az egyre növekvő piaci rést. Mennyivel egyszerűbb bekapni egy fahéj kapszulát, nem? 😉